A féltékenység gyökerei
Ha éltél már olyan párkapcsolatban, amikor a párod féltékenységével az őrületbe kergetett, bizonyára felismerted egy idő után, hogy ez a viselkedése valahonnan egészen máshonnan ered, mint amit az aktuális kapcsolatban tapasztal. Ezért nem volt elég, hogy mindig megnyugtattad, igyekeztél türelmes lenni, megbeszélni a dolgokat, a probléma gyökerét nem tudtad elérni a hűségeddel és a megbízhatóságoddal. Félni kezdtél tőle, először megfelelni neki, azután menekülni a kapcsolatból az állandó kontrolláltság, a gyanúsítgatások miatt.
Ha te vagy az, aki féltékeny típus, akkor ismered azt a bizonytalanságot amit érzel, amikor nem tudod, hogy éppen hol van a párod, kikkel mit csinál, vagy nem elérhető számodra. Tudod, mennyire kétségbe tudsz esni az állandónak tűnő bizonytalanságtól. Leuralnak azok a gondolatok, hogy biztosan flörtöl mással, megcsal, vagy a kapcsolatotokból való kilépésen dolgozik. Rettegsz, hogy elveszítheted, így nyomon akarod követni minden lépését, gondolatát, mindig valami rosszat feltételezel és ez igen sokszor előfordul. Akármennyire szeret is, előbb vagy utóbb eljön az a pont, amikor nem bírja tovább és elhagy téged. Vagy éppen megcsal, mert másnál keres menedéket a féltékenységed elől.
 |
| Kép: https://pixabay.com |
DE HONNAN ERED A FÉLTÉKENYSÉG?
Minden esetben az elhagyástól való félelem az, ami féltékenységet megteremti.
Ennek tapasztalati okai vannak, az illetőt már hagyták el úgy, hogy nem tudta feldolgozni ezt az életeseményt, ezért amikor komoly elköteleződéssel teremt kapcsolatot, a tudatalattijában aktiválódik az az alvó program, ami számára már egyszer valós esemény volt: kötődött és elhagyták őt.
Ez legtöbbször gyermekkori történés, ami nem lett feldolgozva. Szülők válásának, szétköltözésének következtében az egyik szeretett szülő kevesebb időt tölt a gyermekével, így az elhagyásként éli meg a történetet. Mert hiába biztosították róla, hogy ugyanúgy szeretik, csak most anyuka vagy apuka más társat választott, vagy egyedül kívánja folytatni az életét, ha meg is érti a gyermek, elfogadni nem feltétlen tudja és ez nem is elvárható. Számára ez azt jelentheti, hogy elhagyta őt a szülője, a mindennapi kapcsolódás korlátozódásával érezheti magát érzelmileg elhanyagoltnak, egyetlen szülővel maradva a másik szülője nélkül magányosnak.
Azonban nem csak a szülők szakításának a következménye csapódhat le így egy gyermeknél. Ha valamelyik szülő -általában az apa- például külföldi munkát vállal és hosszabb időszakokra marad távol a gyermektől, az ugyanilyen sérülést okozhat.
Egyedülálló szülők esetében is előfordulhat, -általában anyákról van szó- hogy hosszabb távra a nagyszülőkre bízzák a gyermeket, mert csak így tudnak eleget tenni az anyagi kötelezettségeknek, ám a gyermek számára ez szintén járhat a veszteség érzésével.
Amikor valamelyik szülő meghal, az is olyan űrt hagy maga után, amikor a gyermek magányos marad és nem képes feldolgozni a szülője elvesztését.
Az érzelmileg rideg szülői magatartás is eredményezheti ugyanezt, az így felnövő gyermekek folyamatosan keresik azokat a kapcsolatokat, amik pótolhatják számukra a szülői szeretet, a törődés és a kötődés hiányát.
Olyan esetről is tudunk, amikor az apát börtönbe csukták, ezért fosztódott meg tőle a gyermek, aki később féltékeny felnőtt nővé vált.
DE HOL A MEGOLDÁS?
Amennyiben szülőként olvastuk a cikket, a megoldás mindenképpen a megelőzésben van. Ha ilyen vagy hasonló élethelyzet adódik a családunkban, különös hangsúlyt fektessünk arra, hogy az érintett gyermek segítséggel, támogatással meg tudja élni az érzelmeit, ki tudja fejezni önmagát, az érzéseit, feltehesse kérdéseit, megélhesse a gyász folyamatait. Kérjünk bátran gyermekpszichológustól vagy más szakembertől segítséget, megéri a plusz idő ráfordítása a gyermekünk egészséges érzelmi egyensúlyának megteremtésének érdekében.
Ha felnőttként akár most kezdtük el felismerni, akár már régebb óta tudjuk, hogy választottunk féltékeny, semmiképpen ne nyomjuk az arcába a cikket, inkább kezdjünk el megértéssel fordulni felé, beszélgessünk nyugodt hangulatban, mondjuk el neki, számunkra mit jelent, bennünk mit okoz a féltékenysége, rávezethetjük, hogy van megoldás, kereshetünk párkapcsolati krízisekkel foglalkozó szakembereket. Egy biztos: arra szinte egyáltalán nincsen esély, hogy egyedül is megoldod.
Ha magadra ismertél, hogy te egy féltékeny típus vagy, talán már be is villant számodra, melyik gyermekkori történésedben lehet az oka. Ez már nagyon jó lépés a feldolgozás, megoldás felé. Akár a párod nélkül is felkereshetsz szakembert, aki segít neked ebben a folyamatban. A kineziológia, a családállítás, a Theta Healing hatékony módszerek lehetnek.
A féltékenység amikor teret kap, hatalmas károkat képes okozni, családokat tönkretenni, egyébként nagyon jól működő párkapcsolatokat elrontani, elidegeníteni embereket egymástól. Figyeljünk oda magunkra és időben lépjünk valamerre, ne várjuk meg amíg elcsattan az első pofon, vagy nyilvános veszekedés, ne várjuk meg, amíg kontrollálhatatlanná válik a folyamat.
Itt kövess a facebookon!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése