Idő és Víz

Sokan szeretik méricskélni, hogy ki milyen spirituális szinten van. Van aki kiszámolja, van aki okleveleket mutogat, van aki könyveket tud kívülről és mindenre van egy tökéletes spiri válasza. Itt van 5 jellemző, ami tanfolyamok és megmondó emberek nélkül is támpontokat ad, hogy valóban elértél már az utadon egy szintet. 1. Örülsz mások örömének. Ha képes vagy örülni annak, ha valaki mást örülni látsz, ha látod hogy egy másik ember sikeres, elégedett és boldog és törekszel is arra, hogy örömet szerezz a környezetednek, ez pozitív, élet igenlő szemléletet jelent és tovább fokozza az egyéni boldogságodat. 2. Képes vagy úgy bánni másokkal, ahogyan szeretnéd, ha veled bánnának. Ez az a hozzáállás, amikor nem tudsz hibázni. Az elménk pillanatnyilag mindig a tőle telhető legjobb döntést hozza a saját szubjektív valóságának megfelelően. Ha már eljutottál odáig, hogy beleérzel egy másik ember szükségeltébe és ha alkalmad adódik, hozzájárulsz, máris sokat tettél a másikért és önmagadért

A tompultság:  Ebben az állapotban türelem hiányában esélytelen az érzékfeletti jelenségekre fordított figyelem jelenléte, és az ember szellemi képességei sem elegek hozzá. Az ilyen ember nem képes megérteni a nem kézzel fogható elveket, nem alkalmas ilyesmikről gondolkodni. Magas fokú negatív érzelmi töltés és indulat (irigység, gyűlölet, harag), alkalomadtán létrehozhat koncentrált elmét, ám ez nem alkalmas a magasabb tudatállapotok felé való törekvéssel. Azonban tévedés volna lekicsinyleni a fent leírtakat, ilyen energia összpontosítással is lehet teremteni.  Az anyagi világhoz kötöttség állapota:  Az elme ebben a tudatállapotban makacsul ragaszkodik a világ ama részéhez, amelyet érzékszerveivel fog fel. Ez teszi arra alkalmatlanná, hogy a nem kézellfogható elvek felé irányuljon. Példa erre az olyan személy, aki például teljesen a családi problémák és a pénzügyek árama alá vonja tudatát, A nyugtalanság állapota: A legtöbb valódi spirituális tanítványnak ez az alap

Földi születésünkkel, amikor is megjelenik a Nagy Egész ünk manifesztált formája, a testünk, lehetőséget kapunk a fejlődésre. Minden ami rajtunk kívüli elragad, megformál, identitást kapunk, példákat, berögződéseket, rögeszméket. Ezek olyan mennyiségben körülfonják és bekebelezik a testünket, hogy figyelmünk azonosul a testünkkel, a példákkal, a rögeszmékkel, megjelenik az amire azt mondjuk én. Az én fogalma alatt azokat a tulajdonságunkat értjük, amelyeket kizárólag a többi, a többi ember által kapunk. Ahogy fejlődik testünk, felnövünk, és mire eljutunk idáig, többnyire fogalmunk sincs arról, valójában kik vagyunk, miért vagyunk, mi a valódi célunk egyáltalán? Rengeteg idea, társadalmi, politikai és vallási csoport közül választhatunk, és mire megtesszük a megfelelő köreinket felismerhetjük: ez mind-mind másoké. Mi ezekből választhatunk, és azt hihetjük, amit kiválasztottunk, az már a miénk. Egyetlen eszköz adott, ami mindannyiunk számára elérhető, ez a testünk. Testünket eszközkén

"Az Idő és Víz, univerzális oldószerek" . Mondta néhány évvel ezelőtt Az, aki ugyanakkor megtiltotta számomra, hogy bárkinek is beszéljek róla. ezért az idézet forrásmegjelölés nélkül. Máris elhangzott 4 szó, a fenti két sorban, amiket naponta használunk, hallunk, mégsem ismerhetik sokan a valós jelentés.  Idő : emberi tudatunkból származó jelenség, és mint ilyen máshol nem is létezik. Ez alapján struktúrákat építünk fel, elemzünk, mérünk, következtetéseket vonunk le, ki ki szubjektív valóságtartalmat adva annak, amit születése óta és az ez előttről elképzel róla, olyan tények alapján melyeket mások állítottak, ő pedig elhitte.  Víz : tisztít, éltet. Kívül belül.  Az : azt hiszem ez a legőszintébb, legtisztább létező magyar szó. Felfoghatatlanul sok lehetőség rejtőzik benne, majdnem olyan mintha azt mondanám. Isten fölötti.  Forrás : az indító impulzus.  A fenti 4 szó, 4 olyan tényező, amely alapján fel lehet állítani egy képletet, aminek az eredménye tényezőként vált